Evelin

Név: Evelin
Avatar: Emily Deschanel
Nem: Nő
Kaszt: boszorkány
Kor: 34


Jellem: Nehezen bízom meg az emberekben, ezért nem sok embert engedek közel magamhoz. Akit viszont a szívembe zárok, bármikor számíthat a segítségemre, hiszen mindig kiállok a barátaim mellett.

Előtörténet: 34 évvel ezelőtt születtem Camelot egyik legnemesebb családjában. Édesanyám varázslónő volt, én pedig örököltem a képességeit. Egy ideig boldogan éltünk, azonban Uther király trónra kerülése után minden megváltozott. Üldözni kezdték a varázslókat. Ebben az időben született a testvérem Viviane is. Mivel apánk a király jó barátja volt, igen kellemetlen helyzetbe került. Anyámmal azt hittük elárul majd minket Uthernek, ezért a kishúgomat egy szolgálóra bíztuk és megkértük vigye el őt a druidákhoz. Legalább ő meneküljön meg. Közben apám is meghozta a döntését. Futni hagyott minket, de ezután soha többé nem találkoztunk. A városban mindenki úgy tudta, meghaltunk. Ezután az erdőben egy kisebb varázslócsoporttal éltünk. Szerettem volna megkeresni a testvéremet, de édesanyám nem engedte. Félt, hogy lelepleződök és ezzel veszélybe sodrom az életem. Persze ezt akkoriban nehezen értettem meg.
A táborban töltött évek alatt folyamatosan képeztem varázstudásomat. Kezdetben még átokként tekintettem a képességeimre, de egy idő után megtanultam együtt élni vele. Később pedig már büszkén gondoltam arra milyen különleges is vagyok. Szerencsém volt, ugyanis a legtehetségesebb varázslókkal éltem együtt. Sokat tanultam tőlük.
24 éves koromban az édesanyám meghalt, ekkor pedig úgy döntöttem, megkeresem a testvérem, bármi is történjék. Nem kellett sokat keresnem. Megtaláltam őt egy druidacsoportnál. Eleinte még el akartam mondani neki ki is vagyok, de amikor ott állt előttem az a 10 éves lányka, egyszerűen nem tudtam megszólalni. A nevemet senkinek nem árultam el, egyedül Viviane hívott Evelinnek, bár ő sem tudta, hogy ez az igazi nevem. Megtanítottam neki mindent, amit én tudok, s közben közelebbről megismertem őt. Amikor 19 éves lett, vissza szeretett volna menni Camelotba, így hát segítettem neki. Odaadtam azt a levelet, melyet apámtól kaptam az elmenekülésünk napján. Ő is tudta, hogy Viviane-nak még van esélye a visszatérésre, ezért a levélben arra kérte a királyt, fogadja be a gyermekét. Viviane erről semmit nem tudott. Amióta visszakerült a testvérem Camelotba, én is a városban élek. Szerencsére eddig senki nem ismert fel. Remélem ez nem is fog megváltozni. Uthert tiszta szívemből gyűlölöm amiért tönkretette a családomat, de a testvéremre való tekintettel megpróbálom elfojtani a haragomat.
Szeretném elmondani a kishúgomnak ki is vagyok valójában, bár nem tudom képes leszek-e rá. Abban viszont biztos vagyok, ha Uther miatt az élete veszélybe kerül, akkor azt egész Camelot bánni fogja.

Megjegyzés:
- Gaius tudja hogy a lány kicsoda és azt is hogy Lady Viviane a testvére. A férfi egyiküket sem kedveli, mivel úgy gondolja veszélyt jelenthetnek Camelotra. Ennek legfőbb oka pedig az, hogy Evelin olyan varázslókkal élt együtt mint Nimueh vagy Morgause.